most olvastam, hogy az egyik bloggernek, akit olvasok, meghalt egy barátja. nem ismerem őket, a bloggert csak olvasom egy ideje (mert nagyon jó), de mégis mélyen érintett. furcsa ez a blog-világ, azzal, hogy így beenged az életébe, ismeretlenül is közel kerülök hozzá. mint egy regényhős. és furcsamód, sokkal közelebbi érzés, mintha pl. egy sorozatot néznék, nap mint nap. pedig őt nem is látom.
szóval nagyon sajnálom azt a fiút.
sajnálom, őszintén
2007.05.18. 00:22 Bóbita
2 komment
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://meder.blog.hu/api/trackback/id/tr2178671
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
lucia · http://nesztelencsiga.freeblog.hu 2007.05.18. 09:34:15
köszi.
pöszméte 2007.05.19. 00:45:17
ma kiderült, hogy ezt a fiút egy barátnőm is ismerte, az ő egyik jó ismerősének volt a férje. félelmetes, hogy mennyire kicsi a világ. és félelmetes, hogy másodpercek alatt hogy megváltozhat egy ember élete.
