két kis kőműves, egymás mellett szép egyetértésben bontja le a körülötte álló téglafalat és közben csevegnek. néha az egyik levesz a másik faláról egy téglát, de előtte megbeszélik, sosem orvul. néha az egyik elgondolkodva nézi a másikat, majd levesz egy téglát. hogy a másik miatt-e, nem tudni, de lehet.
remélem, hogy valami ilyesmi folyik.
két kis kőműves
2007.05.22. 00:27 Bóbita
1 komment
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://meder.blog.hu/api/trackback/id/tr3885023
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
pöszméte 2007.05.27. 11:19:17
sajnos nem ez folyt. én bontogattam, ő meg ült az ajtótlan üvegfala megett, tudta, hogy ez így nem jó, de nem próbált tenni az ajtó érdekében, hanem belenyugodott abba, hogy ő így defektes. csak erről kissé túl sokáig felejtett el szólni, kényelemből, és mikor szólt, már nem voltunk menthetőek. szerinte, némileg szintén kényelemből. nem küzdött. és nem küzdeni nem szabad. az a tisztelet hiányát jelzi a másik ember felé.
