ma megint tök jót beszélgettem* egy barátommal, aki lassan egyre jobb barátom lesz. és ő is egy olyan ember, akiről nem gondoltam volna soha, hogy egyszer ilyen jóban leszünk, nem mert nem volt szimpatikus, hanem mert a sorsszálaink másfele futottak. ilyenkor mindig nagyon örülök, bármely nyálasan is hangzik, mert imádok új emberekkel jóban lenni. nekem jó, és, gondolom mindig öntelten, nyilván nekik is, ha egyszer találkoznak velem.
közben megint kicsi volt a világ, mert összefutottam tesóm egyik brüsszeli ismerősével, akivel anno régesrég én is kvázi önjogú ismerős voltam (sulialapon), de után nem, már az is vicces volt, ahogy ők összeismerkedtek és kiderült, hogy én ismerem, és ez a fickó amúgy egy volt alattam járó csajjal jár, akiről szintén véletlenül derült ki, hogy ismerem, és nem mellesleg mielőtt találkoztunk, vacsorapartneremmel futott ő össze két év után először. kicsi a város, vagy mégiscsak kevés embert ismerek, és az egyes baráti köreim összeérnek? de a két nagyon különböző baráti köröm is összeért végül, szóval inkább mégis kicsi ez a város (mindamellett kevés embert ismerek :)
*szegényt az elején halálra untattam büntetőjoggal, mikor gyanútlanul rákérdezett, hogy mit csinálok mostanában, de utána megjavultam :)
