"Bízzátok rám. Patak vagyok."

kéne dolgozni, de roland garros férfidöntő van és ilyenkor nem nagyon lehet mást csinálni, mint azt nézni. meg persze federernek drukkolni.hihetetlen, hogy mennyire más egy teniszmeccs közönsége, mint bármilyen más sporté. tapsikolnak, kiabálnak, de a bíró – most pl. nő, de…

lehet, hogy felrobbanok. a héten nem aludtam sokat, késői fekvések és rosszul eső korai kelések jellemeztek. ehhez képest, itt a hétvége, a legális sokáigalvás ideje, és erre tegnap 9 előtt, ma 9 után nem sokkal ébredtem, és ami végképp felháborító, nem is tudtam visszaaludni.…

ezt nevezem napnak. délelőttöt egy baráttal töltöttem, kellemesen, ingergazdag, vitatkozva, beszélgetve, ahogyan azt kell. délutánt egy másikkal, fontos és komoly, jót és mélyet beszélgetve,azt hiszem, kicsit haladva. este barátokkal, edegélve, csevegve, mulatva. mindeközben…

ma, ahogy jöttem haza, életképben vettem részt. haladtam keresztbe a kihalt alkotás úton, ahol a mögöttem hirtelen felvijjogó mentő átmenetileg elnyomta a hegesztő fényénél krampácsoló villamosszerelők hangját. mellettem párhuzamosan egy öregúr haladt, átvetett aktatáskával…

tegnap volt a koncert. jamesnek megvolt a hangja, láttam myungot, néha még a kezét is, portnoy is, néha még petrucci is, endless sacrifice-n és home-on ültem nyakban, amiért most még egyszer külön köszönet. nagyon jó volt. és bár nem játszották azt a kettőt, ill. hármat, ami…

ha majd megunom a jogászkodást, vagy nem élek meg belőle, pék leszek. hobbipék (nem az én kifejezésem, de nekem adták). és lesz boltom, ahol finom pékdolgokat árulok majd. és nem kell hajnalban kelnem, mert én leszek a Pék, Akinél Délután Van Friss Áru, és majd jól tízkor meg…

ma azon gondolkodtam, hogy egyszer láttam egy bácsit, a váci utcában, ült egy padon, kezében tábla és az volt ráírva, hogy beszélgess velem. nagyon szomorú volt, és egyben valahogy mégis bíztató. egyszerre volt benne mélységes bánat és valami szelíd derű. valaki, akinek nem a…